Pontosan egy hónap telt el az újévből: mára már elfogytak a motivációval teli Instagram és Linkedin posztok az életmódváltásról. Egyre kevesebbet hallani a frissen jött edzési kedvről, vagy arról, hogy ki hány könyvet szeretne havonta elolvasni sorozatnézés helyett. Ez vajon valóban az újévi fogadalom hibája?
A válaszom szakemberként: igen is, meg nem is. Nem gondolom, hogy minden újévi fogadalom eredendően kudarcra van ítélve, hiszen bizonyára van, akinek szüksége van az „új év, új én” jellegű tiszta lapra a változáshoz. Sokkal inkább az a kérdés: Valóban szeretnék változtatni valamin, vagy csak társadalmi nyomásra erőltetnék magamra egy olyan célt, amelyhez nincs is motivációm?
Ha évek óta nem tudod rávenni magad arra, hogy edzőterembe járj, akkor valószínűleg egyszerűen nem neked való. Ahelyett, hogy sokadjára megfogadod, hogy most tényleg kihasználod a megvásárolt bérleted, célszerűbb keresni egy olyan sportágat, amelyhez tényleg kedvet érzel. Így egyrészt elkerülheted az újabb kudarcélményt, másrészt elérheted azokat a céljaidat, amelyekhez nem vezetett el a mások által kitalált út.
A másik leggyakrabban kitűzött cél a szabadidő értelmesebb, építőbb eltöltése. Több könyv, kevesebb Netflix, vagy TikTok. Természetesen száz százalékig egyetértek azzal, hogy az olvasásból több előnyünk származik, mint a legújabb hollywoodi sorozat fogyasztásából, azonban itt szeretném felhívni a figyelmet egy szerintem kifejezetten káros jelenségre.
Nem muszáj a szabadidőd minden percét produktívan eltöltened!
Egyre többször találkozom azzal, hogy sokan az utolsó szabad percüket is önfejlesztéssel, tanulással, vagy egyéb hasznos tevékenységgel szeretnék eltölteni. Az agyunknak azonban a testünkhöz hasonlóan szüksége van pihenésre: egy idő után teljes kimerüléshez vezet az, ha nem tudunk produktivitás nélkül létezni. Éppen ezért azt gondolom, hogy semmi probléma nincs azzal, ha egy hosszú munkanap után limonádé sorozatra, könnyed podcastre, vagy macskás videókra vágysz. A kulcs a mértéktartáson van, ameddig nem érzed úgy, hogy teljesen átvette az uralmat a szabadidőd felett az ilyen jellegű tartalomfogyasztás, addig felesleges betarthatatlan szabályokkal sanyargatnod magad. (Ha pedig besokallsz, akkor magadtól is változtatni fogsz, január elseje ide, vagy oda.)
Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy változtatni tudjunk, nincs szükség egy új évre. Sokkal fontosabb, hogy:
- Olyan célt tűzzünk ki magunk elé, ami valóban motivál. Ha a vágyott eredményhez vezető út örömet okoz nekünk, esetleg egy nagyobb jóért valódi elszántsággal tudunk dolgozni, akkor nem üres fogadalomként érzékeljük majd.
- Legyünk őszinték magunkkal. Reális, hogy elérjem a kitűzött célt? Jelenleg belefér az életembe mentálisan, pénzügyileg, logisztikailag, hogy bevezessem az új szokásomat?
- Támogató környezettel vegyük körül magunkat. Ez nem feltétlenül csak a barátainkra, családunkra vonatkozik: ha például sportolni szeretnénk, de kellemetlen környezetben találjuk magunkat az első órán, merjünk váltani!
- A saját elvárásainkat és értékrendünket helyezzük előtérbe. A céljainknak nem kell mindenki számára értelmesnek lenniük. Ha Téged az tesz boldoggá, hogy egy ritka nyelvet tanulsz, vagy felnőttként kezdesz bele egy olyan hobbiba, amelyet gyerekként „kell” elsajátítani (például hangszerek, vagy bizonyos sportágak), vágj bele!
A sikeres célkitűzéshez nem holnapra, hétfőre, vagy épp január elsejére van szükség. Az igazi, belülről jövő motivációt nem helyettesíthetik a hagyományok, sem a társadalmi nyomás. Ha valamit igazán szeretnél, akkor egy átlagos szerda délután is el tudsz kezdeni tenni érte: a cél így véleményem szerint nem az, hogy az év elejét a lehető leghangzatosabb ígéretekkel kezdjük, hanem az, hogy felfedezzük, milyen célokért vagyunk készek hosszabb távon is tenni.